Túrázási lehetõségek a Vargyas-szorosban!

Túrázási lehetőségek a Vargyas-szorosban!

Túra Vargyastól – Kőaljáig
Kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 2 - 2 és fél óra.

Vargyasról a kék kereszt turistajelzésen (erdőkitermelő út) juthatunk fel a szorosba, a Vargyas patak jobb partján felfele haladva. Vargyason az út leágazását irányítótábla valamint a természetvédelmi terület tájékoztató táblája jelzi. Elérve a Hidegaszó patak beömlését, balra fordulunk (az út áthalad a patakon és folytatódik tovább a Hidegaszó völgyében) és rövidesen a szoros előterébe, a Kőalja nevű helyre érünk.

Túra Kőaljától – Orbán Balázs barlangig
Kőalja- Félsziget- Lócsűr - Orbán Balázs barlang: kék kereszt jelzés, menetidő kb. 30 perc.

A Kőaljából időnktől függően tervezhetünk kisebb- nagyobb túrákat a szorosba, az idelátogatók leggyakrabban természetesen az Orbán Balázs barlangot szokták felkeresni. A barlanghoz a kék kereszt turistajelzésen indulunk el, átkelünk az első függőhídon majd balra térve folytatjuk utunkat felfele a patak mentén elérve a Kőcsűr ösvény elágazásához. Az elágazás után nem messze a patak medrében található az iható vizű Medvék forrása. Ha nem áll szándékunkba a Kőcsűrt egy külön túra alkalmával meglátogatni, akkor érdemes egyúttal ide is egy kis kitérőt tenni, jobbra térünk a piros pont jelzésen, egy rövid kapaszkodó után felérünk a Kőcsűr nyakához, ahonnan balra letérve a jelzett ösvényről a sziklafal aljában kapaszkodva rövidesen a Kőcsűr boltozatához érünk. Visszatérve a patakhoz, az ösvény folytatódik, elhagyva a Kőcsűrt, majd átkelve a patakon a Félszigetre. Ezután már a patak jobb oldalán haladva magunk mögött hagyjuk a Nagy Kőgörgeteget, figyelmünket a patak túloldalán feltűnő Csudálókő hatalmas sziklatömbjére irányítva. Rövidesen a Csudálókővel átellenben levő Lócsűr barlang tátongó nyílása tűnik fel. A Lócsűr előtt balra jelzetlen ösvényen felkapaszkodhatunk a Csala tornyához és a Tatárlik barlanghoz, illetve a Tatárlik felett található kilátópontra. Érdemes ezt a kitérőt is beiktatni túránkba. A Lócsűrrel szemben levő pallón ismét átkelünk a patakon és jobbra fordulva mintegy 10 perc múlva a szoros legnagyobb barlangjának bejáratához érünk. Visszatérés a Kőaljába ugyanezen az úton.

Túra Orbán Balázs barlangtól – Kőmezőre
Orbán Balázs barlang – Pionírok ösvénye – Urak ösvénye – Kőmező: sárga sáv jelzés, menetidő: kb. 45 perc.

A leírt körtúra teljes időtartama a kitérőkkel együtt (nem számítva a barlangok meglátogatásához szükséges időt): kb. 2 – 2 és fél óra

Akik hosszabb körtúrára vállalkoznának azok az Orbán Balázs barlangtól folytathatják útjukat a sárga sáv jelzésen a Kőmező felé. Az ösvény eleinte a patak bal partján halad, majd előbb a Pionírok, aztán az Urak ösvényén, sziklás terepen kapaszkodva jut fel a Kőmezőre, ahol egy kis forrás is található. A forrástól a Kőmezői kilátóhoz érdemes kimenni (5 perc a forrástól), gyönyörű kilátásban lehet részünk. A Kőmezőn találhatók a hagyomány szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére épített Tatárkápolna romjai.

Túra Kőmezőből – Kőcsűrig
Kőmező - Farkas ösvény - Kőcsűr alja: piros pont jelzés, menetidő: kb. 30- 45 perc.

A Kőmezőről a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett Farkas ösvényen térhetünk vissza a Kőaljára, az ösvény a Kőcsűr alatt torkollik bele a kék kereszttel jelzett turistaútba. Ha elmulasztottuk a Kőcsűr meglátogatását, ezúttal megtehetjük. A Farkas ösvényről kis kitérő vezet a Csudálókő tetején levő Széchenyi - szírt kilátóponthoz. „A nagy honfinak nagyobbszerű emlékkövet nem fog soha e haza emelni” írja Orbán Balázs a Széchenyi - szirtről.

Túra Kőmezőből – Máltetőre
Kőmező - Mál-tető: jelzetlen, menetidő: kb. 1 óra.

Ugyanakkor a Kőmezőről a Tatársáncon és a Kőmező patakán átkelve a sárga sávval jelzett ösvény folytatódik egyrészt Kiruly-,és Szelterszfürdő, másrészt Homoródalmás irányába. A Kőmezőről továbbá jelzetlen ösvény kapaszkodik fel a Mál- tetőre (930 m ) is, ahonnan páratlanul szép kilátás nyílik az egész Vargyas völgyére, de a távolabbi vidékekre is.

Túra Kőaljától - Orbán Balázs barlanghoz II
Kőalja - Alsó - Mál-tető - Tiva - tető - Vargyas völgye - Orbán Balázs barlang – Kőalja: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 4 óra

A Kőaljából indul ugyanakkor egy másik körtúra útvonala is, az Alsó- Mál - Tiva - tető irányába az Alsó- Mál oldalában kapaszkodva eleinte az erdőben, majd kijutva a szorost jobb oldalról övező hegygerincre. Innen északnyugati irányba haladva, megkerülve a szorost visszaérünk a patak völgyébe, melyet ezúttal követve, az ösvény az Orbán Balázs barlangot is érintve, visszavezet a Kőaljba. A szoros felső felében azonban nincsenek átkelőhelyek építve a patakon.

Barlangok a Vargyas-szorosban!

Az Orbán Balázs barlang
(Kőlik, Almási barlang vagy Nagybarlang)

1527 méteres hosszúságával a völgy leghosszabb barlangja. Impozáns bejárata a Csudálókő oldalában nyílik, mintegy 20 méterre a patak szintje fölött, ahova lépcsők segítik a feljutást. A bejárati részen található az Előcsarnok, innen ágaznak tovább a barlang járatai a Meleg-,és a Rejtett- terem valamint az Erzsébet- terem, a Vetők –terme, a Nagyterem, a Kápolna-,és Márványterem, továbbá a Fekete István –terem irányába.Figyelem! A barlang bejárása kizárólag csak megfelelő felszerelés és védőöltözet birtokában, tapasztalt túravezető irányításával történhet.A barlang 1931-től – első monografikus leírójának emlékét megörökítendő – viseli az Orbán Balázs nevet, kataszteri száma pedig 1200/14. Az évek során itt végzett kutatások megállapították, hogy a barlang már a felső paleolitikumtól kezdve egészen a középkor végéig emberi lakhelyül szolgált. A barlangról az első írásos feljegyzés 1637-ből származik, amikor is az udvarhelyi derékszék a barlangot – mint a nép vész idején való menedékhelyét – a homoródalmásiaknak ítéli, “felhagyva a vargyasiaknak azon jogát, hogy vész idején mint menhelyet használhassák”. Az is írásban maradt, hogy a Holdvilágnál 1704-ben győztes Tige tábornok zsarnoksága idején a szék birtokosai “féltőbb holmijokkal az almási barlangba menekültek…”
Fridvalszky János 1767-ben megjelent “Erdély ásványairól” c. művében a következőket írja a barlangról :
“ Mondják, hogy van egy szikla, melynek mélyében egy nagy járat nyílik, amelyet a természet csodálatos művészete boltozatokra és fülkékre osztott sztalaktitokkal díszítve.” Később a középajtai tudós, Benkő József, majd Eugen von Fichtel, Johann Kleinkauf járják be a barlangot, 1835-ben pedig Udvarhelyszék földmérő mérnöke, Fekete István térképezi fel és adja ki egy évvel később a barlang “aljrajzát”. Mint ilyen, az Orbán Balázs barlang Erdély legelső feltérképezett és tudományosan kutatott barlangja volt. 1868-ban jelenik meg Orbán Balázs monumentális monográfiája, “A Székelyföld leírása”, melynek első kötete a barlang addigi legrészletesebb leírását és a Fekete István által készített “aljrajzot” is tartalmazza. A későbbiekben a barlangot kutatók közül megemlíthetjük még Kessler Hubert magyar barlangkutató és Mottl Mária paleontológus nevét, majd a II. világháborút követő időszakból Traian Orghidant és Margareta Dumitrescut, a bukaresti Emil Racoviþã Barlangkutató Intézet munkatársait akiknek nagy érdeme a barlang új térképének közlése valamint a Nagy- terem térképezése, bemutatása. Az 1971-től kezdődő időszakban a baróti középiskola tanulóiból alakult „Ursus Spelaeus” barlangkutató csoport tagjai folytatják a kutatásokat Dénes István (1954 – 2005) geológus vezetésével. Érdemeik többek között a barlang harmadik kijáratának felfedezése a Márvány- termen túli járat végében, valamint a 3,5 m vastag üledék átásása után a kapcsolat megteremtése az 54-es számú barlanggal, amely valójában a barlang negyedik természetes kijárata, továbbá több, addig ismeretlen oldaljárat feltárása, valamint a barlang újabb részletes feltérképezése.

A Lócsűr (Lólik) barlang

A Lócsűr egyike a szoros tekintélyesebb barlangjainak, összhossza 300 m. A hagyomány szerint azért nevezik Lócsűrnek, mert a környék barlangjaiban rejtőzködők itt tartották lovaikat a tatárjárás és egyéb veszedelmek idején. Ittjártakor, 1867-ben Orbán Balázs még „fantasztikus alakú szobor-csoportokról, szabályszerűen lecsüngő és a szövétnek fényétől ragyogó csillárokról” számol be, melyek azóta sajnos mind elpusztultak. A barlang belső részein ma is látni szép, fehér cseppkőlefolyásokat, egy másik érdekessége pedig, hogy télen, a barlang széles bejárati részén csodaszép jégsztalagmitok képződnek. A barlang kataszteri száma 1200/8, egyszerű világítóeszközzel az év bármely szakában bejárható.

A Tatárlik (Ugron-lik)

Két oldalról a szabadba nyíló kijáratokkal rendelkező, alagútszerű rombarlang. Harmincöt méter magasan fekszik a Vargyas patak szintje fölé meredeken emelkedő Kőhát gerincorrán. A tatárjárás idején az Ugron családnak volt védbarlangja, innen a másik elnevezése. Mellette emelkedik a legendás Csala- tornya. Barlangkataszteri száma : 1200/13.

Megközelítés - javasolt útvonal:
- Székelyudvarhely – Szentegyháza – Lövéte – Homoródalmás – Vargyas-Szoros, összesen 50 km.

Kapcsolódó oldal: Vargyas-szoros

Hasznos telefonszámok:
- hegyi mentő szolgálat: ; (OO4)-O725 826668, 112;
- a természetvédelmi terület felügyelete: (OO4)-O267 378252; (OO4)-O742 204574, (OO4) O744-336976.

Érdeklődni:
Keresztély Krall Anna
tel: (004)-0734 969332
e-mail: office@vargyasszoros.org
web: http://www.vargyasszoros.org