Parajdi-sóhát és Só-szoros - természetvédelmi terület!

Parajdi-sóhát és Só-szoros - természetvédelmi terület!
A régi bányatelep, Sóhát, csillagtúra
Sóhát rezervátum, turizmus, Erdély
józsef akna, sóhát rezervátum
erdélyi szállások, természetvédelmi terület
természetvédelmi terület, hegyi turizmus
székelyföldi utazás, Só-szoros
Korond-patak szurdokvölgye, csillagtúra
vendégházak, erdélyi programok
kiadó, erdélyi turizmus
Sós források, Parajdi-sóhát, turizmus
Sóháton , nyaraló, turizmus
Víznyelő a só hátán
Erdélyi csillagtúra ajánlat
Sószoros, turizmus, Erdélyben
élmény túra, erdélyi turizmus
sóhát, Parajd, csillagtúra
panzió, erdélyi gyalogtúrák
vidéki turizmus, erdélyi programok
Sókarfiolok, drapériák, csillagtúra
szállás közvetítés, erdély turizmus
Sókarfiolok, drapériák, csillagtúra
téli szezpn, erdélyi turizmus
hétvégi kikapcsolódás, Parajd
pihenés, erdélyi utazás
hargitai panziók, erdélyi turizmus
erdélyi látványosság, üdülés, erdélyi turizmus
erdélyi vendégházak, turizmus
erdélyi látványosságok
erdélyi vendégházak, turizmus
szabad programok, erdélyi utazás
székelyudvarhelyi turizmus
székely vakáció, erdélyi programok
Székelyföldi programturizmus
menedékház, erdélyi vakáció
programok, erdélyi turizmus
eróziós mikrobarázda, programok
erdélyi turizmus, programok
Románia, erdélyi utazás
utazás, erdélyi programok
árajánlatok, turizmus, Erdély
családi programok, erdélyi szabadság
Székelyföldi program ajánlat
erdélyi utazás, programok
Sós-agyagos iszapfürdő
kapcsolat, erdélyi utazás
sós gyógyiszap, Parajd
szabad hely, erdélyi turizmus
természet járás, erdélyi vakáció
Parajdi-sóhát és Só-szoros - természetvédelmi terület!
A régi bányatelep, Sóhát, csillagtúra
Sóhát rezervátum, turizmus, Erdély
józsef akna, sóhát rezervátum
erdélyi szállások, természetvédelmi terület
természetvédelmi terület, hegyi turizmus
székelyföldi utazás, Só-szoros
Korond-patak szurdokvölgye, csillagtúra
vendégházak, erdélyi programok
kiadó, erdélyi turizmus
Sós források, Parajdi-sóhát, turizmus
Sóháton , nyaraló, turizmus
Víznyelő a só hátán
Erdélyi csillagtúra ajánlat
Sószoros, turizmus, Erdélyben
élmény túra, erdélyi turizmus
sóhát, Parajd, csillagtúra
panzió, erdélyi gyalogtúrák
vidéki turizmus, erdélyi programok
Sókarfiolok, drapériák, csillagtúra
szállás közvetítés, erdély turizmus
Sókarfiolok, drapériák, csillagtúra
téli szezpn, erdélyi turizmus
hétvégi kikapcsolódás, Parajd
pihenés, erdélyi utazás
hargitai panziók, erdélyi turizmus
erdélyi látványosság, üdülés, erdélyi turizmus
erdélyi vendégházak, turizmus
erdélyi látványosságok
erdélyi vendégházak, turizmus
szabad programok, erdélyi utazás
székelyudvarhelyi turizmus
székely vakáció, erdélyi programok
Székelyföldi programturizmus
menedékház, erdélyi vakáció
programok, erdélyi turizmus
eróziós mikrobarázda, programok
erdélyi turizmus, programok
Románia, erdélyi utazás
utazás, erdélyi programok
árajánlatok, turizmus, Erdély
családi programok, erdélyi szabadság
Székelyföldi program ajánlat
erdélyi utazás, programok
Sós-agyagos iszapfürdő
kapcsolat, erdélyi utazás
sós gyógyiszap, Parajd
szabad hely, erdélyi turizmus
természet járás, erdélyi vakáció

Parajdi-sóhát és Só-szoros - természetvédelmi terület!

A Parajdi-Sóhát Erdély egyik leglátványosabb természeti ritkasága. A 60 hektáron elterülő természetvédelmi terület, Parajdtól dél-nyugatra elhelyezkedő 576 méter magas Sós-hegyen található. A Sós-hegy tömbje tulajdonképpen a Korond patakának és az emberi tevékenység hatásának az eredményeként vált különálló masszívummá. Itt találhatók sódolinák, a Korond vizének áttöréses szurdoka és az esőbarázdás kősósziklák, amelyek a tulajdonképpeni geológiai természetvédelmi terület értékeit képezik.

A Só-szoros lényegében a Korond-patak szurdokvölgye, a Sóhát délnyugati részén terül el. Itt a patak átvágta a sóhegyet és a felszínre került sósziklák hófehér csipkéket hagytak maguk mögött. Korábban itt a felszínen történő kitermelés eredményeként még megtalálható a Só-szorosban az egykori Erzsébet tárna vonala, mely mentén érdekes sóformációk, sóbarlangok, sárfolyások alakultak ki. A Só-hegy gyökere közel 3 km mélységig nyúlik le, alakja enyhén ellipszis alakú, átmérői 1,2 és 1,4 km-esek, a függőleges kiterjedése pedig egy hatalmas, szabálytalan gombaformát mutat.

A parajdi-sóhát és Só-szoros országos védettségű, geológiai természetvédelmi terület. Sokan tudnak a parajdi sóbányáról, viszont kevesen ismerik a parajdi Só-szorost, mely a bánya bejáratához viszonyítva a Sóhát túlsó oldalán fekszik. A parajdi Sóhát egy sótömzsnek a teteje. Méretei nem elhanyagolhatók, gyökere 3 kilométer mélységig hatol, átmérője eléri az 1,4 kilométert. Ez a mennyiség több mint 100 évig elláthatná egész Európa sószükségletét. 

A Sóháton főleg dolinák, víznyelők teszik változatossá a tájat, ezzel szemben a Só-szorosban - ahol a só kibújik az agyagrétegek alól - éles, lándzsahegyszerű tüskék, karr formák csipkéjének látványa fogadja a látogatót. A sós források mentén gyakoriak a sóvirágzások. A karr formákra és a sóvirágzásokra jellemző, hogy nem időtállóak, már az első nagyobb csapadékmennyiség módosítja, eltörli őket, helyükbe pedig újak születnek. A szikes talajon csak gyér, sótűrő növényzet telepszik meg, mint a a sziksófű (Salicornia europaea).

Sóhát rezervátum - Só-szoros tanösvény!

A régi bányatelep és József akna:
Az első mélyművelésű harang alakú aknát József császár tiszteletére nevezték el, és 1762-ben nyitották ezen a helyen. Bivalybőrben emelték fel a sótömböket egy olyan emelőszerkezettel, amit 4 pár ló forgatott. Ennek a makettje megtekinthető lent a Sóbánya múzeumban. Az eredeti a bukaresti ipartörténeti múzeumban várja jobb sorsát. A szálban álló só felett látható a 2 m vékony talajtakaró. Az itt beszűrődő természetes fény világítja be a lenti kilátó látványát, a 90 m mély akna alján. A 25 épületből álló régi bányatelep különálló kis faluként működött a József akna körül 1953-ig. A beszivárgó vizek örök gondot okoznak a látogató (120 m mély) illetve az aktív bányászat (300 m mély) szintjein.

Sós források és kérgeződés:
A Sóháton beszivárgott esővíz a szorosban a sós lejtők fonásaként jelenik meg időszakos működéssel, majd kis erekben folyik esetleg kis pocsolyákban gyűl meg. A sóban telített vizek a napsugarak hatására párologni kezdenek, így az oldat túltelítetté válik, és elkezdődik a só kicsapódása, kérgekkel és borsószerű formákkal vonva be minden tereptárgyat, amivel a víz érintkezik: talajfelszín, ágak, kavicsok stb. Ha egymás után több napig süt a nap akkor források környéke kifehéredik, sósivatag hangulatát nyújtva. Az első nagyobb eső alkalmával a sósivatag és kérgek feloldódnak a többlet vízben, és a táj visszakapja eredeti színeit. A következő napsugarakkal a folyamat ciklikusan újrakezdődik.

A sós források vizét savanyúságok eltevéséhez, szalonna és húsok tartósítására használják. 

Sókarfiolok, drapériák:
Mikor a talajréteg leerodálódik a felszínről, előbukkannak a sósziklák és a sziklák közötti kölcsönhatás. Az esőcseppeknek közvetlenül kitett felszínen mikrobarázdákból és kis gerincekből álló karrfelszín képződik. Az esőnek közvetlenül nem kitett sószikla felszínén karfiol alakú sótakaró képződik. A függőleges felszíneken, ahol a víz a lefolyás és szabadesés közötti határon mozog, drapériák alakulnak ki átmenetet képezve a karrok és a karfiolok között. Kérjük, sétáljon fel a forrás feletti sziklához és saját kézzel tapogassa meg ezeket a különböző válaszokat, melyeket ugyanaz a sószikla képes adni a csapadékra. Kérjük ne rongáljon, maradjon felelős látogató!

Víznyelő a só hátán:
A Sószoros talán leglátványosabb exokarszt formája a hatalmas tölcsér alakú felszíni mélyedés, mely a könnyen oldódó kőzetek jellegzetessége, és a szakirodalom dolinának hívja. A tölcsér alakból adódóan a felületre hullt csapadékot az alja felé vezeti. A szokásos dolináktól eltérően ennek két nyílás is tátong az alján, amelyekben a bezúduló víz eltűnik a sószikla gyomrába. Barlangszerű csatornahálozatot hoz létre, víznyelőként működik, esők után. Az itt elnyelt vizek a sószikla lejtőinek alján bukkannak fel sós források formájában, vagy a látogatói illetve az aktív bányászati szintbe szivárognak. A kültéri parajdi sósvizű strand a bányába beszivárgott, majd kiszivattyúzott vízzel működik.

Sókarr és időjárás-előrejelzés:
A hatalmas nyers sótömb és csapadékvíz kölcsönhatása eredményeként egy sűrű eróziós mikrobarázda és mikrogerinc-rendszer képződik, amelynek szakmai megnevezése karrfelszín. Szigorúan tilos a karrfelszínekre lépni, hiszen veszélyesen élesek a felszínek. A sótömzsben észlelhető több árnyalatú sávozottság annak tulajdonítható, hogy adott telepedési időszakokban különböző ásványok és idegen anyagok is befogódtak a só kristályszerkezetébe. A gyűrt szerkezet a sótömzs folyamatos emelkedésének tulajdonítható.

A felső fehér sósziklák időjárás-előrejelzőként működnek, hiszen besötétülnek az eső érkezése előtt kb. fél órával, a légnedvességet magukba szívják. A szép idő közeledtével fokozatosan kifehérednek.

Sógerinc és az illegális sókitermelés:
A sógerinc úgy jön létre, hogy a felszínre került sószikla mindkét oldalát kikezdi az erózió. Ez nagy előnyt jelent az vadállatoknak, amelyek előszeretettel bújnak meg mögötte és a szikla védelme alatt fogyasztják az élethez oly nélkülözhetetlen sót. A gerinc állandó változásban van. A Cholnoky Jenő geográfus által 1907-ben készített fényképen lévő és a mai állapotát összehasonlítva kiderül, hogy száz év alatt, több mint egy métert pusztult a gerinc. A gerinc körül számos ponton meg van bontva a szikla, vandál kezek sebhelyei ezek. Szegényebb helyiek törik a sófelszínt és az illegálisan kitermelt só árusításából jövedelemhez jutnak. Kérjük, jelezze a gondnokságunknál, ha bármi ilyen rongáló tevékenységet észlel, védjük ritka értékeinket közösen.

Sós-agyagos iszapfürdő:
A sós gyógyiszap kétféle módon képződhet: hol sós tavak mélyén, a szerves anyag lebomlásából képződik, hol ásványi eredete van. Az ásványi eredetű sós gyógyiszapok sokkal ritkábbak, lassabban képződnek, ezért kell értékeljük és óvjuk ezt a helyet. Az ásványi alapú sós gyógyiszap 4 összetevő szerencsés együttlétének köszönheti itt képződését: só, sós források vize, lejtőlábi agyag és a patak finom homokja.

Kérjük, tisztelje meg a helyet azzal, hogy betartja a hagyományos iszapfürdőzés lépéseit:
1. Tegyen meg pár lépést mezítláb
2. Kenje be fájós testrészét vékony iszapréteggel
3. Álljon a napon amíg teljesen megszárad az iszap, ekkor fejti ki hatását az agyag.
4. Dörzsölje vissza az iszapszembe a száraz iszapot: a sókristályok ekkor radírozzák a bőrt.
5. Mossa le magát előbb sós, majd patakvízzel.

Hogy marad a patak édesvizű?

Miután megismertük a felszíni só különféle formáit, felmerül a kérdés, hogyan sikerül a pataknak édesvízként átvágni magát a Sóhegyen, hogy nem tűnik el benne?

A válasz két kulcsfontosságú elemben rejlik:
1. A sós takaró talaj finom agyagtartalma
2. A hirtelen nagy esőzések, amelyek a lejtőket mossák.

A patakmederben kialakult egy finom agyag-ágy , ami megakadályozza, hogy víz közvetlen kapcsolatban kerüljön a sótesttel. A lejtőkről érkező agyag-utánpótlást hagyni kell elérnie a patakmedret szabadon. Ugyanakkor a patak tovább mélyíti magát a sótestben, mégpedig a nagy esőzések alkalmával, amikor a lejtőkről só és agyag mosódik a vízbe, sóssá és zavarossá válik a patak. Az édesvizű halak elszédülnek, így a helyiek kézzel gyűjtik be őket. A nagy eső elmúltával a Só-szorosban a patak újra édesvizűvé válik, és a halak újra birtokba veszik.

Javasolt túraútvonal:
Székelyudvarhely - Farkaslaka - Korond - Parajd kb. 45 km

Tipp: Mivel útba esik, a Parajdi-sóhát és Só-szoros meglátogatása összekapcsolható a következő programlehetőségek valamelyikével:

Farkaslaka (Tamási Áron emlékmű) - Korond (Fazekasvásár) - Parajd (Sóbánya)

Szováta és a Medve-tó

A Jézus Szíve Kilátó

Jó szórakozást, tartalmas időtöltést kívánok!

Tisztelettel,
Nagy Árpád


<< Vissza
Kulcsszavak:

Parajdi-sóhát és Só-szoros, természetvédelmi terület, természet járás, csillagtúra ajánlatok, Székelyföld, erdélyi látványosságok, programok, szabadidő, gyalogtúrák, utazás

cookieA sütik segítenek szolgáltatásaink biztosításában.